Szempontok szövegelemzéshez

, , No Comments
Az előző, Olvass úgy, mint egy író poszthoz kapcsolódva mutatok egy listát, ami hasznos lehet. Nem minden író irodalomprofesszor, és nem is kell annak lennie, viszont mikor egy művet kéne elemeznünk, a gyakorlatban esetleg elbizonytalanodhatunk, hogy mégis milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mit „kérdezzünk” a szövegtől. Ebben segíthet az alábbi close reading ellenőrző lista.

1.  Első benyomások

– Mi az első dolog, amire felfigyelsz ennél a szövegrésznél?
– Mi a második?
– Ez a két dolog kiegészíti egymást, vagy egymással szemben állnak?
– Milyen érzést, hangulatot kelt benned ez a rész? Miért?


2. Szóhasználat és stílus

– Melyik az a szó, amit legelőször észreveszel? Miért? Mi ebben a szóhasználatban az érdekes?
– Hogyan viszonyulnak egymáshoz a fontosabb szavak?
– Van olyan szó, aminek a használata szokatlannak tűnik? Miért?
– Van olyan szó, ami kettős jelentésben áll? Vannak további konnotációi is?
– Vizsgáld meg, keresd ki a szótárban az ismeretlen vagy ritkább szavakat.

3. Visszatérő motívumok, alakzatok

– A kép, ami ebben a részben felbukkan, esetleg emlékeztet egy másik képre a szövegben? Hol található a másik? Mi a kettő között a kapcsolat?
– Hogyan illeszkedik ez a kép a szöveg egészébe?
– Esetleg szimbolizálhatja ez a kép mikroszinten (kicsiben) a szöveg egészét?
– Milyen a mondatok ritmusa? Rövid és pergő? Hosszú és hömpölygő? Fokozatosan erősödik, épít valami felé, vagy egyenletes marad? Milyen a stílusa?
– Figyeld meg a központozást. Észreveszel benne bármi szokatlant?
– Van ismétlődés ebben a szakaszban? Milyen a hatása?
– Miből tevődik össze a szakasz? Narráció, dialógus, leírás?
– Vannak a részben paradoxonok (gondolati vagy a témával kapcsolatos)?
– Mi az, amiről a szerző nem beszél, kihagy, vagy amit elhallgat? Mi az, amiről úgy gondoltad, hogy a szerző beszámol majd, de mégsem tette?


4. Nézőpont és karakterábrázolás

– Milyen képet sugall számunkra a szövegrész a karakterekről és az eseményekről a narratíván belül?
– Vannak a részben érzékletes leírások? Színek, hangok, külső ábrázolások? Ezek alkotnak esetleg egy mintát? Vajon a szerző miért pont azt a színt, hangot, érzetet stb. választotta?
–Ki beszél ebben a részben? Milyen nézőpontból íródott? E/1, közeli vagy mindentudó E/3? Ha mindentudó, említ-e olyasmit, amiről a karakterek nem tudhatnak?


5. Szimbólumok

– Vannak a részben metaforák? Melyek ezek?
– Vannak kiemelt metaforák? A különböző metaforák hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és mi lehet a jelentőségük?
– Van olyan dolog, ami esetleg reprezentál (szimbolizál) valamit?
– A szövegben megjelenő tárgyaknak, színeknek, állatoknak, növényeknek milyen hagyományos értelmezésük, konnotációjuk van?
– Ha több szimbólum is van a részben, esetleg lehet-e az egésznek allegorikus jelentése is a szó szerinti mellett?




Általánosságban elmondható, hogy egy adott szövegrésznek mindig van egy funkciója a regényen belül: vagy előremozdítja a történetet, vagy karakterizál, vagy információt ad át a világról/a karakter háttértörténetéről, vagy leír/atmoszférát teremt stb. Olvasás közben érdemes elgondolkodni azon, hogy az adott jelenetnek vagy fejezetnek milyen funkciója van a szövegen belül, miért fontos, miért gondolta azt az író, hogy ennek a jelenetnek feltétlenül szerepelnie kell a történetben. Valamint arról, hogy történet szerkezetében milyen helyet foglal el a jelenet, hol áll a karakter küldetését, személyes fejlődését tekintve.
Az egész szöveget vizsgálva pedig, ha valaki találkozik egy nagyon jól felépített cselekménnyel, akkor érdemes csinálni hozzá egy vázlatot. Leírni címszavakban, hogy mit történik az első fejezetben, a másodikban stb. Ha valakinek az segít (és egyáltalán az adott szövegre alkalmazható), akkor ehhez lehet használni a Save the cat beat sheetet, a Cambell-féle Hős útját vagy akármilyen más beat sheetet, ami nekünk szimpatikus.
Amit viszont mindenféleképpen jó, ha megnézünk az, hogy hol vannak a főbb plot pontok: meddig tart a felvezetés, hol kezdődik a bonyodalom, hol kezdődik a befejezés.
Figyeljük meg, hol kezdte el az író történetet. Esetleg túl későn csatlakozott be/túl korán/pont jókor? Miért pont akkor? Milyen írói ígéretet tesz le a történet elején? Van-e horog, és mi az? Megalapoz valamilyen rejtélyt, amire a történet során majd választ kapunk? Hogyan alapozza meg a főhős célját és motivációját, utal már itt a problémájára, amiben fejlődnie kell?
Mi a „támadáspont” (katalizátor esemény, ami a cselekményt elindítja), és mikor történik meg? Milyen eseménnyel ér véget a bevezetés? A bonyodalom részben milyen akadályokat gördít az író a szereplők útjába? Mik a fordulatok a cselekményben? Mi a „mélypont” (amikor a főhős véglegesnek tűnő vereséget szenved)? Mi a tetőpont, és mennyire jól sikerült kiviteleznie a szerzőnek? Kielégítő a történet végkifejlete? Van a cselekménynek íve, a karakterek változnak a kalandok során?

A fentieken kívül persze még sok más érdekes kérdést fel lehet tenni egy regénnyel kapcsolatban.
Noha ezeket a kérdéseket most arra az esetre írtam, ha más műveit olvassuk, de természetesen saját szövegek szerkesztésénél is hasznos, ha elgondolkozunk rajtuk.


Lista forrása: https://web.cn.edu/kwheeler/reading_lit.html


0 comments:

Megjegyzés küldése