Először is, ki is az a bétaolvasó? A béta (akit úgy is hívnak, hogy előolvasó vagy tesztolvasó) egy olyan személy, aki átnézi az irományunkat, véleményezi, rámutat a nyelvtani, stilisztikai, logikai, dramaturgiai,  karakterábrázolásbeli stb. hibákra. Persze nem minden béta foglalkozik mindegyikkel, valaki leginkább a nyelvtant, a stílust, esetleg még a logikát nézi. Valakinek nem erőssége a nyelvtan, ezért inkább az összhatást, a történetet és a karaktereket véleményezi. Ez persze attól is függ, hogy az adott író mit kér.
A béta általában lelkes amatőr, aki teljesen ingyen olvassa el és véleményezi a kéziratot. Ha valaki többször bétáztatott, úgy illik, hogy előbb-utóbb maga is vállaljon bétázást másoknak.  Ha az író és a béta szimpatikus egymásnak, gyakran előfordul, hogy társulnak, és később rendszeresen egymással véleményeztetik az új írásaikat.

Miért jó bétáztatni: Lehet, hogy még kezdők vagyunk, és fogalmunk nincs, hogy amit írunk, az jó-e, egyáltalán milyen területeken kellene fejlődnünk. Egy tapasztalt béta segíthet nekünk ebben, még konkrét írástechnikai tanácsokat is adhat.
Ha már nem vagyunk kezdők, a béta akkor is rengeteget segíthet, mert lehet, hogy az alapokkal már nincsen gondunk, de vannak dolgok, amiket az író sokkal nehezebben vesz észre a saját szövegével kapcsolatban, mint egy külső szemlélő.

Miért jó bétázni: Bétázás közben kritikusabban viszonyulunk a szöveghez, ami megtanít minket arra, hogy ne csak olvassuk, hanem elemezzük is. Ezt a kritikai gondolkodást aztán felhasználhatjuk a saját írásainknál is. Más szövegében olykor könnyebben észrevesszük a hibákat, mint a sajátunkban. De ha már egy problémát tudatosítottunk, kisebb a valószínűsége, hogy magunk is elkövetjük.
Már többször volt szó a blogon azokról a karakterfejlődési ívekről, melyeken a főszereplő keresztülmehet egy történet során. Ezeket a különböző típusokat el lehet különíteni az alapján, hogy a karakter a történetben egy pozitív vagy egy negatív változáson megy keresztül, illetve még van egy harmadik lehetőség, amikor a személyiségében alapvetően semmilyen változás nem történik, és ezt neveztem én Lapos fejlődési ívnek. A korábbi két cikkben már volt szó a pozitív fejlődési ívek közül a Változás, ezen kívül pedig a Próbatétel és Lapos típusokról is. Most viszont a negatív fejlődési ívvel és annak alaptípusaival fogok részletesebben foglalkozni.
Fontos leszögezni, hogy a negatív fejlődési ív (amit egyesek tragédiának is neveznek) nem egyenlő azzal, hogy a történet végén valami tragikus történik. Attól, hogy a befejezés szomorú, még lehet a főszereplő fejlődési íve pozitív. Például az olyan történetek, melyekben az eleinte gonosz vagy semleges szereplők mások segítése érdekében végül feláldozzák magukat, esetleg meg is halnak, nyilván szomorúak és hétköznapi értelemben tragikusak, de ezek egy pozitív változást mutatnak be a főhősben.
Ezért itt a tragédiát olyan értelemben értjük, mint az ókori görög drámaírók, vagyis ez olyan történetek, amikben a főhős végül elbukik. És ezt a bukást is kissé másképpen kell érteni, mint elsőre gondolnánk.